Valószínű, hogy egy szimulált Univerzumban élünk[origo]|2009. 08. 12., 17:58|Utolsó módosítás:2009. 08. 16., 9:42|
Ez a cikk 2 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Miért tűnik úgy, mintha a Világegyetem
számos különböző tulajdonsága éppen úgy lenne beállítva, hogy különösen
alkalmas legyen az élet és az értelem számára? Egy radikális új elmélet
szerint azért, mert Világegyetemünk csak egyike az univerzumok végtelen,
egymástól különböző sokaságának. Ennek alapján csak véletlenül
életbarát - szerencsénk volt, és megnyertük a kozmikus főnyereményt. Az
is lehetséges azonban, hogy egy szimuláció részei vagyunk, mivel
valószínűleg több a mesterséges univerzum, mint az igazi. Észbontó
elméletekről tartott előadást Paul Davies Budapesten.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen rendezett Astronomy and Civilization című
konferencián Paul Davies, a világszerte ismert fizikus-ismeretterjesztő
is tartott előadást, "Miért éppen ideális az életnek a Világegyetem?
címmel. Ez Davies legújabb könyve, A megbundázott Világegyetem (Akkord
Kiadó) tárgya, amelyben az egyik alapkérdés: miért tűnik úgy, hogy
"valaki" szándékosan olyan szűk paraméterek közé kalibrálta a
Világegyetem fizikai törvényeit és állandóit, hogy végbemehetett az élet
kialakulásához szükséges anyagfejlődés?
Erre az egyébként sokat vitatott elgondolásra (antropikus elv) az
egyik legújabb válasz a multiverzum-elmélet, mely szerint
Világegyetemünk csak egyike az univerzumok végtelen, egymástól különböző
sokaságának.
A multiverzum-elméletnek azonban bizarr következményei vannak:
például saját magunk azonos, végtelen számú másolatának létezése és a
Mátrixban szereplőhöz hasonló, szimulált univerzumok. Ráadásul az
elmélet sok mindent nem magyaráz meg. Davies úgy gondolja, hogy a
létezés problémájára léteznie kell egy megnyugtatóbb megoldásnak: az
általunk ma elvégzett megfigyelések hozzájárulhatnak a távoli múlt
valóságának alakításához. Ha ez igaz, akkor az élet és végső soron a
tudatosság nem a természet véletlen melléktermékei, hanem az Univerzum
evolúciójának főszereplői.
A multiverzum-elméletről
(Részlet A megbundázott Világegyetem című könyvből [ford.: Both Előd, szerk.: Simon Tamás], a Kiadó engedélyével.)
A természettudósok kisebbségben lévő, de egyre gyarapodó tábora
jelenleg a multiverzum-elmélet egyik vagy másik változatát támogatja. A
modern kozmológiai modellek határozottan arra utalnak, hogy a kozmikus
tartományok sokasága létezik (például buborék-univerzumok,
zseb-univerzumok, változatos kozmikus régiók) mint a világ természetes
és általános jellemzője, s ennek értelmében a mi Világegyetemünket
létrehozó Ősrobbanás csak egyike annak a sok (valószínűleg végtelenül
sok) hasonló eseménynek, amelyek "univerzumok" sokaságát teremtik meg.
A multiverzum-elmélet erénye, hogy természetes és egyszerű
magyarázatot kínál arra, miért ilyen titokzatosan alkalmas a
Világegyetem az élet számára: hiszen a megfigyelők csak azokban az
univerzumokban jönnek létre, ahol ... a feltételek véletlenül "éppen
megfelelőek". Az élettel szemben ellenséges univerzumok túlnyomó
többségben vannak ugyan, de definíció szerint sterilek, így
megfigyeletlenek maradnak. A multiverzum-elmélet hátránya, hogy az
önálló létezők óriási számát tételezi fel, amelyek legtöbbje azonban
soha, még elvben sem figyelhető meg. Ez a tékozló bőség sokakat
meghökkent, és azt az életbarátság extravagáns magyarázatának tartják.
Emellett az elméletet roppant nehéz ellenőrizni. A megfigyelőket
egyszerűen a szelekció közvetítőinek tartják, ezért megmagyarázatlan
marad az Univerzum rejtélyes felfoghatósága (legalábbis az emberi elme
számára). A multiverzum-elmélet nem adja a létezés teljes körű leírását,
mert ennek működéséhez még sok felderítetlen és nagyon "megfelelő"
fizikai összefüggésre van szükség. ... Az összes
multiverzum-elmélet további hátránya, hogy arra a következtetésre
jutnak: létezniük kell hamis univerzumoknak, amelyek (számosságukat
tekintve legalábbis) mennyiségileg felülmúlják a valóságosakat. Mindez
ahhoz a bizarr konklúzióhoz vezet, hogy a megfigyelt Világegyetem
valószínűleg hamis, ezért a fizika egyáltalán nem vehető komolyan.
Egyszer az információcsomag is élőlény lehet
A budapesti előadás után Paul Davies kérdésre válaszolva elmondta:
megközelítése csak a földihez hasonló, általunk ismert életre
vonatkozik. "Elméleti közelítésben szén- és vízalapú életet tekintjük,
és azt vizsgáljuk, hogy ehhez hasonló, a kémiai mechanizmusok alapján
működő élet lehetőségének kedvez-e a Világegyetem. Elméletileg lehetnek
egyéb környezetek és folyamatok is az élet számára, ami nem a
hagyományos kémián alapul, de ezek háttere és lehetősége egyelőre
teljesen bizonytalan" - mondta, hozzátéve: elképzelhetőnek tartja, hogy
idővel önmaguk kontrollálására képes információcsomagokat is
élőlényeknek fogunk tekinteni.
Az előadás után Paul Davies az [origo]-nak elmondta: a
multiverzum-elmélet több, mint egy hipotetikus modell. Az elgondolás
szerinte összeegyeztethető mai tudásunkkal, a közeljövőben pedig komoly
előrelépés is lehet a témakörben, és az elgondolást támogató
megfigyelések is születhetnek.
[origo]: Mit gondol, a sok lehetséges világegyetem között
kevés olyan lehet, mint a miénk, amely az általunk ismert élethez
ideális? Paul Davies: Nem, szerintem sok olyan világegyetem
van, mint a miénk. Durva statisztikai közelítés alapján azt mondhatjuk,
hogy nagyszámú hasonló világegyetem lehet, bennük szintén kémiai alapú
élettel. Azt is mondhatjuk, hogy a miénkhez hasonló univerzumok és benne
a szénen alapuló életformák általánosak a multiverzum-rendszerben.
Elképzelhető-e, hogy kölcsönhatásba lépnek egymással az eltérő világegyetemek a multiverzum-modellben? Elméletileg
van erre lehetőség. Bár az egyes világegyetemeket kissé eltérő fizikai
törvények jellemzik, sok hasonlóság lehet közöttük, ami kölcsönhatásokat
is eredményezhet. Két ilyen világegyetem ütközésekor fellépő folyamatok
elméletileg akár észlelhetők is lehetnek.
Biztosak lehetünk-e valamikor, hogy igaz a multiverzum-elmélet? A
bizonyosság a természettudományban másként értelmezhető, mint a
hétköznapi életben. A multiverzum-elmélet egy új modell, egy új
közelítése a minket körülvevő világnak. Számos megfigyelési bizonyítékot
szerezhetünk rá a jövőben - de a bizonyosság tudományfilozófiai kérdés.
Inkább úgy fogalmaznék, hogy működő modelljeink lehetnek, és szerencsés
esetben a multiverzum is egy ilyen lesz.
Ön az előadásában a kémiai alapú élethez szükséges körülményeket vizsgálta. Mit gondol a kizárólag információ alapú életről? Az
információ az egyik leginkább alapvető tényező az élet definíciója
szempontjából. Elképzelhetőnek tartom, hogy önmaguk kontrollálására
képes információcsomagokat is élőlényeknek fogunk tekinteni idővel. Ma
azonban ezen a területen még sok a megválaszolatlan kérdés. Az ilyen,
kizárólag információ alapú élet lehetőségével foglalkozom a Q-Life nevű
modell keretében. Eszerint elképzelhető, hogy a kvantumok szintjén is
létezik olyan információkódolás, ahol a különböző kvantumállapotok
"átöröklődhetnek" - ezekben olyan információk is tárolhatók, amit az
általunk ismert élet esetében a DNS tartalmaz.
* * *
Paul Davies nemzetközileg elismert fizikus és kozmológus, az Arizonai
Állami Egyetem Beyond nevű kutatóintézetének igazgatója. Fő kutatási
területe a természettudomány alapvető fogalmainak vizsgálata. Több mint
200 szakcikk és 27 könyv szerzője, amelyek a fekete lyukaktól a marsbéli
életig számos különböző témát ölelnek fel. Legismertebb népszerűsítő
könyvei: Isten gondolatai (The Mind of God), About Time, Az ötödik
csoda (The Fifth Miracle), Hogyan építsünk időgépet? (How to Build a
Time Machine?). Munkássága elismeréseképpen megkapta a Royal
Society Faraday-díját (2002) és a Templeton-díjat (1995). Tiszteletére
az 1992OG kisbolygó a "Pauldavies" nevet viseli.
|