Péntek, 2024-03-29
Amatőrcsillagász honlapomja
Honlap-menü
A fejezet kategóriái
Cikkeim [1]
kedvenc cikkeim [24]
csillagászati hírek [3]
CERN-nel kapcsolatos cikkek [17]
Az OPERA kutatásokkal kapcsolatos cikkek [9]
A fénysebességen túli kutatásokkal foglalkozó cikkek [5]
Az idő dimenzió. [2]
Körkérdésünk
Értékeld honlapomat
Összes válasz: 7
Statisztika

Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0
Belépés
Főoldal » Cikkek » kedvenc cikkeim

Új energia 4.rész

  

Tudomány: ami sikerült, és ami nem

Forrás: http://nol.hu/specialis/rss_valogatas

Nehéz megmondani, hogy melyek voltak a XXI. század első évtizedének legfontosabb tudományos eredményei. Az őssejttel kapcsolatos kutatások, a genetikai és nanotechnológiai eredmények, a világ legnagyobb gyorsítójának megépítése, a kvantumszámítógép létrehozása mindenképpen maradandó alkotásnak tűnnek.

2009. december 31. | nyomtat
email

plusz


mínusz


Teleportálás

Teleportálás
Reuters – Heinz-Peter Bader

Teleportálás. Koppenhágában dán és német kutatók 2006-ban fényimpulzussal továbbították egy makroszkopikus test kvantumállapotairól szóló információt egy másik makroszkopikus testnek. Kevésbé tudományosan fogalmazva: teleportáltak egy testet.

Az 1990-es években merült fel először annak az elvi lehetősége, hogy ez a folyamat megvalósítható. 2002-ben az Ausztrál Nemzeti Laboratórium kutatói fénynyalábot „tüntettek el”, majd a nyaláb másutt jelent meg. A következő lépésben atomok teleportálását valósították meg: Innsbruckban kalcium, Coloradóban berilliumionokkal.

A kvantumtechnológia másik nagy vívmánya, hogy nemrég kísérleti üzembe helyeztek egy kereskedelmi méretű és teljesítményű, kvantumtitkosítású adatátviteli vonalat Bécsben. A sokéves fejlesztés középpontjában az a lézer állt, amely gyorsan állít elő egy-egy adott pillanatban néhány fotont. Ennek az az értelme, hogy ha csak néhány fotonnal továbbítjuk az információt, akkor a lehallgatás mindig kiderül, mert a lehallgatott fotonok hiányozni fognak a vevőnél.

HIRDETÉS


Emberi őssejt mikroszkopikus képe
Reuters – Alan Trounson

Őssejtek. Az emberi szervezet mintegy kétszáz sejtfajtából áll, az őssejtek azok a kezdeti sejtek, amelyekből bármelyik kifejlődhet. A széles körű gyakorlatban eddig csak a szöveti őssejtek felhasználásának egy bizonyos válfaja, a csontvelő-átültetés terjedt el. Ezenkívül előrehaladott klinikai kísérletek folynak a csontvelőből, illetve a köldökzsinórból származó őssejtek alkalmazására szív- és érbetegségek kezelésében.

Embrionális őssejteket pillanatnyilag a világon sehol sem használnak a hivatalos gyógyításban, sőt ezekkel eddig csupán a klinikai kísérletek előszobájáig jutottak. Ennek oka, hogy a magzati őssejtek alkalmazása a daganatképző hatás, illetve a további, még nem ismert veszélyek miatt túlságosan kockázatos. Amíg hiányoznak a bizonyított, neves szakfolyóiratokban leközölt eredmények, addig tilos embereken kísérletezni.

Nanotechnológia. Kezdeti formában korábban is létezett, de az utóbbi években szállított egyre több eredményt a nanotechnológia – a 100 nanométer alatti mérettartományban működő technológiákat hívjuk nanotechnológiának. (Egy nanométer a milliméter milliomodrésze.)


A Samsung 16 gigabites nanomemóriája
Reuters – Lee Jae-Won

Kiemelkedő jelentőségű, hogy a nanomérettartományban a fizika, a kémia és a biológia együtt képes működni. Az atomok célszerű összerakása, elrendezése arra is módot kínál, hogy mikroprocesszorokat állítsanak elő. Ma már parányi robotok segítségével világos és apró részletekbe menő képet lehet kapni a betegek belső szerveiről. A „nanobot”-ok a polipok vagy a gyulladások felderítésében a béltraktusban használatosak, s akár abban is, hogy a kezelendő részhez a gyógyszerek nagyon pontosan legyenek eljuttathatók, éppen oda és csak oda, ahol szükség van rájuk.

Napjaink eszköze például a Pillcam mikrokamera. Az 1,1 centiméter átmérőjű és 2,6 cm hosszú kis kapszulát egyszerűen le kell nyelni. A páciens csípőjére erősített hevederben lévő érzékelőkkel veszik a képeket a bélben utazó picinyke „tengeralattjárótól”, amelyeket aztán számítógép dolgoz föl.

Gének. A világszerte több mint százmillió embert sújtó pikkelysömör hátterében két „pajzsgén” hiánya áll, amely nélkül a bőr képtelen a hámréteg normális működtetésére, megrepedezik és megjelenik a betegség – tárták fel olasz kutatók. A vese sókiválasztását befolyásoló gén határozhatja meg, hogy mekkora a magas vérnyomás kialakulásának kockázata – derítették ki amerikai kutatók. Hasonló példák tucatjával idézhetők, amelyek hátterében az áll, hogy 2000 elejére elkészült az emberi géntérkép.

Huszonötezer génnek kellene megtalálni a sejten belüli szerepét. Ma még igen kevésről tudjuk, hogy pontosan mi is a feladata. Emiatt az emberi géntérkép most még nem sokkal több, mint egy betűtenger, amely értelmet hordoz ugyan, de azt még nem tudjuk, hogy ez az értelem miként áll össze. Ahhoz, hogy nagyszámú genom megismerhető legyen, olcsó és nagy sebességű szekvenálási eljárások kifejlesztésére van szükség. A cél az ezerdolláros genom, amely valószínűleg az egészségbiztosítók költségvetésébe belefér. Génterápián alapuló klinikai kísérleteket már itt-ott végeznek, de hogy ez mikor lesz bárki számára megfizethető kezelés, kérdéses. 2020 előtt erre senki se számítson.


A CERN-központ
Reuters – Denis Balibouse

A nagy hadronütköztető. Az LHC. Az idén novemberben újraindították a világ legnagyobb részecskegyorsítóját, a genfi székhelyű Európai Nukleáris Kutatási Központ (CERN) nagy hadronütköztetőjét (LHC). Az LHC a francia–svájci határon, egy 27 kilométeres alagútban található. A részecskék pályáját csaknem tízezer, különböző típusú mágnessel alakítják ki. A mágnesekben 11 700 amper erősségű áram folyik, ez hozza létre a szupererős mágneses teret. A mágneseket szuperfolyékony héliummal hűtik 1,9 Kelvinre, vagyis –271,4 Celsius-fokra.

A szakértők olyan elemi részecskék, mint a részecskefizika standard modellje által megjósolt Higgs-bozon létezésére is bizonyítékot keresnek, valamint azt szeretnék megtudni, miből áll a világegyetemet javarészt felépítő sötét anyag. A nagy mű húszéves munkába és 3,9 milliárd euróba került. Mégsem lett tökéletes, mert a tavaly szeptemberi első indítás után műszaki hibák miatt le kellett állítani. Most újra működik. Az a jövő kérdése, hogy beváltja-e a hozzáfűzött reményeket?

A be nem teljesült ígéretek


Hvang Vu szuk, a megbukott tudós
Reuters – Jo Yong-Hak

Az új évezred első tíz éve a be nem teljesült tudományos ígéretek történeteként is leírható. Mintha az alkalmazott tudományok szempontjából a XXI. század még el sem kezdődött volna: az emberiséget izgalomban tartó legfontosabb természettudományi dilemmák megoldásához nem kerültünk látványosan közelebb. Íme néhány érv, amelyek alapján az olvasó eldöntheti: túlságosan pesszimista, vagy inkább nagyon is reális ez az összegzés.

Klónozás. A búcsúzó évtized alighanem legnagyobb tudományos bukása a dél-koreai klónozási projekt volt. Hvang Vu Szukot az egész világ ünnepelte, mert a világon elsőként klónozott emberi embriót, illetve 2005 elején sikerült mesterségesen létrehoznia 11 őssejtkolóniát.

A következő évben aztán kiderült, hogy eredményeinek döntő többsége hamisítmány. A nagy átverésnek az egész tudományos világra kiható következményei lettek, megrendült a hit a publikációs rendszer megbízhatóságában. A klónozás ettől függetlenül is beváltatlan ígéret maradt, egyelőre túlságosan sok az etikai és technológiai aggály ahhoz, hogy elfoglalhassa a helyét a humán medicinában.


A Mars-járó
Reuters

Űrverseny. Az űrkutatásban az utolsó nagy dobás, a Mars Polar Lander küldetése még a ’90-es évekre esett, azóta pedig nem történt semmi, amire az egész világ odafigyelt volna. Tételesen: nem került közelebb az emberes Mars-utazás, nem fedeztünk fel idegen civilizációkat, és nem találtunk egyértelmű életnyomokat más bolygókon. Mintha a világűrt nem is a tudományos kíváncsiság vagy esetleg a haszonlesés tenné érdekessé az ember számára, amikor a Földön kívüli térség elveszíti a hadászati jelentőségét, akkor egyszeriben unalmas hellyé válik.

Tanulságos volt megfigyelni az USA magatartását: az előző század űrversenyének kétségkívüli győztese most nyugodtan ült a babérjain, látszólag az sem zavarta, hogy versenytársak sora nőtt fel mellette és a rakétatechnológiában Oroszország is beérte. Sokat mondó az a minapi felmérés is, amelyben az „utca emberét” kérdezték meg, hogy mi volt számára az elmúlt tíz év legfontosabb űrkutatási eseménye: többség még mindig a „túlkoros” Mars-járót említi.

Energiaforradalom. Az emberiség energiafelhasználásában ma a szénhidrogének szerepe éppen akkora, mint tíz évvel ezelőtt. Az atom valamelyest zsugorodott, a megújuló energiaforrások részesedése pedig kismértékben nőtt – nagyjából ennyi történt. Új energiaforrásunk azonban továbbra sincs, és a keresgélés egyelőre klaszszikus kudarctörténet.


Szélkerekek a németországi Cottbus mellett
Reuters – Pawel Kopczynski

A hidrogén előállításához egyelőre csaknem ugyanannyi energia kell, mint amennyi utána a gázból kinyerhető, a fúziós energiatermelés továbbra is álom, a kiszámíthatatlan ciklikussággal termelődő nap- és szélenergia pedig egyelőre képtelen pótolni a fosszilis energiahordozókat. Ráadásul máig az összes „ingyenes” – vagyis közvetlenül a környezetből nyert, energiahordozó nélküli – energiaforrás felhasználása drágább, mint a széné és az olajé.

Rákgyógyászat. Hiú ábránd volt az új generációs rákterápiákba vetett hit is. Ma a daganatos betegek döntő többségét ugyanazokkal a kemo- és sugárterápiás módszerekkel kezelik, mint a ’90-es években, és a gyógyítás hatékonysága is csak azokon a területeken nőtt meg, ahol működik a korai diagnosztizálás (elsősorban a végbél-, a tüdő- és a melldaganatoknál).


Szójababmelegház az amerikai Missouri állambeli Chesterfieldben
Reuters - Pawel Kopczynski

Egy előrehaladott stádiumban diagnosztizált betegnek ma nem feltétlenül jobbak a gyógyulási esélyei, mint tíz évvel ezelőtt, a rák mint vezető halálok részesedése nem csökkent, „általános” rákgyógyszert nem sikerült kifejleszteni, és a megelőző oltóanyag is csak a kísérleti stádiumig jutott.

Génkezelt növények. Eséllyel pályázhat az évtized tudományos buktája címre a mezőgazdasági géntechnológia is. A génkezelt növényekhez kapcsolt nagy ígéretekből (aszálytűrő, nagyobb terméshozamú, egészségesebb beltartalmú növények) máig nem lett semmi, a termesztésben csak a gyomirtószereknek, illetve bizonyos kártevőknek ellenálló fajták jelentek meg.

2008-tól a génkezelt haszonnövények (GMO) globális vetésterülete is csökkenni kezdett, az idén már az USA mezőgazdasági minisztériumának adatai is azt mutatták, hogy valami nagyon nincs rendben a GMO-k körül. A használatuk nem hogy csökkentené, hanem egyenesen növeli a vegyszerfelhasználást, és közben egyre-másra jelennek meg az olyan vad növények, amelyekbe átjutottak a mesterségesen létrehozott toleranciatulajdonságok – ezekkel a gyomnövényekkel pedig sem a rovarok, sem a gyomirtók nem tudnak elbánni. Vagyis az új technológia lényegesen több problémát hozott létre, mint amennyit megoldott.

'Kollaboránsok' a teremtésben

Forrás:http://nol.hu/archivum/20091110-kollaboransok_a_teremtesben

Beszélgetés Csíkszentmihályi Mihály pszichológussal

Budapesten járt a héten Csíkszentmihályi Mihály, az Egyesült Államokban élő magyar származású pszichológusprofesszor, a híres áramlatelmélet, a "flow" atyja. Előadást tartott tudósoknak az Akadémián, és a nagyközönségnek is a Mindörökké evolúció című sorozat keretében, amelyet a Nyitott Könyvműhely, a Typotex Kiadó és az ALEAS Group Kft. szervezett Darwin születésének 200. és A fajok eredete című műve megjelenésének 150. évfordulója alkalmából.

Hetvenöt évesen is tele ...

Hetvenöt évesen is tele van jövőbe vetett hittel
WWW.FREEDOMLAB.ORG

Furcsa módon senki nem kérte, hogy világítsa meg annak a nem mindennapi kijelentésének a hátterét, mely szerint az emberiség mérföldkőhöz érkezett: immár képes beleavatkozni az evolúció folyamatába.

- Hisz Istenben?

- Ha Istenen azt a képzetet érti, amelyet sok ezer évvel ezelőtt, a zsidó-keresztény vallás teremtett, abban határozottan nem hiszek. Másfelől viszont, a világmindenség, az idő és az energia keletkezése ma is misztérium számomra.

- Nem gondolja, hogy mégiscsak egy felsőbb hatalom művéről van szó?

- Az, hogy valamilyen felsőbb hatalom teremtette az univerzumot - na, és akkor őt ki teremtette? -, véleményem szerint ugyanannyira valószínűtlen, mint az az alternatíva, hogy a mindenség "csak úgy" keletkezett.

- Akkor, hát, itt állunk megfürödve az evolúció csúcsán, ma is megválaszolatlan kérdéseinkkel. Miért írja A fejlődés útjai, című művében mégis azt, hogy az ember elérkezett a fejlődésnek egy olyan fokára, hogy már maga is képes befolyásolni az evolúciót?

- Mert így van. Biológiailag és technológiailag megértünk rá. De nemcsak a biotechnológiáról, a génsebészetről van szó. Mostani fejlettségi állapotunk hatalmas lehetőségeket kínál, de óriási kockázatok is rejlenek benne. Sok mindent megtudtunk már az emberi tudat működéséről is, és pszichológusként állítom, hogy alighanem ez az ismeret a jövő kulcsa. Az emberiség sorsa a harmadik évezredben jórészt attól függ, hogy mennyire felelősségteljes és morális Ént fejlesztünk ki magunkban.

- Érzelem és morál ott, ahol eddig csupán a megfelelő alkalmazkodási képesség számított és a természet diktált?

- Ahhoz, hogy a jövőt mi diktáljuk, bizonyos dolgoknak meg kell változniuk. Az agy evolúcióját egykor az a felismerés gyorsította fel, hogy mindannyian különálló egyedek vagyunk, saját vágyakkal, egyéni sorssal. Csakhogy a felszabadult tudat mára elszabadult, és, követelőzni kezdett: Nagyobb vagyont! Több hatalmat! Szellemi egyeduralmat! Halált az ellenfelekre! Valahogy meg kell zabolázni, hiszen a társadalmi létezés bebizonyította, hogy miközben valóban individuumok vagyunk, nagyon is függünk másoktól és a környezetünktől, és felelősek vagyunk azért, hogy a világunk hogyan alakul. Meg kell találnunk a leghatékonyabb új magatartásformát a természetnek nevezett gigantikus erőtérben. Nem könynyű, hiszen a túlzott alázat nem kifizetődő, mert az életképesebb formák áldozataivá válhatunk, a gőg viszont másoknak árthat, esetleg a teljes földi életet elpusztítja.

- Nem illúzió azt hinni, hogy az ember képes valaha fölül emelkedni a saját érdekein, jólétén, és megszüntetni ártó tevékenységeit?

- Lehet, hogy illúzió. Az evolúció komplexebbé válást jelent, nem szükségszerűen "jobbulást". A komplexitás növekedésével nyilván nő a feszültség és a káosz is bennünk és körülöttünk, a háborúk erőszakosabbak és totálisabbak, a kizsákmányolás pedig még teljesebb és körmönfontabb. De, ahogy egyik barátom, Peter Drucker szokta mondani: ha előre akarjuk látni a jövőt, tegyünk azért, hogy úgy is alakuljon.

- Mi lehet az első lépés?

- Az illúzióktól mentes, önmagára, másokra és a környezetére is figyelő, határozott egyéniség felépítése, az életünk kontrollálása.

- Gazdasági krízis, gyűlölködés, harci zaj és szegénység közepette?

- A harmadik évezredben követendő társadalmi minta kialakításának mégis csak az egyén megerősítéséből, az egyéni tudat átalakításából kell kiindulnia. Ami aztán fokozatosan rányomja majd a bélyegét az élet egyéb területeire is. Lassan meg kell szabadulnunk azoktól a tulajdonságoktól, például a vadászszenvedélytől vagy "az ellenséges törzs" lemészárlásának vágyától, amelyeket az evolúció az ősi szükségleteknek megfelelően fejlesztett ki bennünk, de mára fölöslegessé váltak és a fejlődés gátját képezik. Meg kell tanulni a lehetőségekhez képest irányítani a tudatot. Csökkenteni az elégedetlenkedést, az élvezetfüggőséget, az öröklött káros hajlamok hatását, a stresszt, a gondolatok csapongását, mérsékelni az élősködők, például a reklámok és a média energiaelszívását.

- "Isteni" képességekkel és hatalommal akarja felruházni az embert?

- Dehogy, hiszen génjeink 94 százaléka megegyezik a majoméval, ami azt jelenti, hogy vigyázni kell, nagyon apró változásoknak óriási következményei lehetnek. Mindannyian az evolúció folyamatának részesei vagyunk, és önös érdekből cselekszünk. Nem a saját kedvünkért, hanem azért, hogy megőrizzük és újrateremtsük a génjeinkben kódolt információt. De az ártatlanság kora lejárt. Fajunk már túl nagy hatalomra tett szert ahhoz, hogy továbbra is csupán az ösztöneinket kövessük. A véletlenre nem bízhatjuk magunkat. Meg kell találnunk a tetteink következményeit enyhítő, értelmes és hathatós tervet magunk és a még fennmaradt élőlények védelmére.

- Sokan a Flow-t tekintik az ön főművének. Vagyis annak az áramlásérzésnek a felfedezését és bemutatását, amikor az ember annyira elmerül valamilyen tevékenységben, hogy megfeledkezik a kinti világról, és utólag megállapítja, hogy például munkája, szerelmeskedése, sport-, vagy művészi tevékenysége közben nagyon boldognak érezte magát. Hogyan lehet a flow-t az evolúció szolgálatába állítani?

- Akikben megvan a készség a flow élményre, azok a komplexebb tevékenységek közben olyan személyiségekké fejlődhetnek, hogy a korábban kaotikusnak tűnő hétköznapi eseményeket is képesek tartalmassá alakítani. Eközben nemcsak a saját életükben lelnek örömöt, az egész emberiség fejlődéséhez hozzájárulnak. Egy francia jezsuita pap, Pierre Teilhard de Chardin, akinek a gondolatai nagy hatással voltak az én evolúciós eszményeim kialakulására, azt mondta: "...kötelességünk, hogy meghaladjuk önmagunkat, még akkor is, ha képességeink határai nem is látszanak pontosan. Kollaboránsok vagyunk a teremtésben".

- És egy ilyen elképzelt, komplex személyiség milyen társadalmat képes építeni a harmadik évezredben?

- Olyat, amelyben egy-egy helyi feladat teljesítésére kis közösségek, én úgy hívom: evolúciós sejtek alakulhatnak, amelyekben sok lehetőség van az önként vállalt munkára, a szolidaritásra, a flow-tevékenységre. Egy idő után a sejtek kicserélhetik a megszerzett információkat nagyobb közösségük más sejtjeivel, és az elszigetelt sejtek laza szövetséget is köthetnek, amely már az egész társadalom javát szolgálhatja. A lényeg, hogy bizalom épüljön ki az emberekben a jövőt illetően. Érezzék, hogy részei mindennek, ami körülveszi őket, a levegőnek, a földnek, a víznek, a múltnak és a jövőnek. Ha ezek közül bármiben kárt okoznak, magukban tesznek kárt. De fontos, hogy ne tagadják meg egyediségüket sem. Ne másokat utánozzanak, ne elvárásoknak akarjanak megfelelni, gondolataik, érzéseik, cselekedeteik a saját tudásukban és tapasztalataikban gyökerezzenek, és feleljenek a tetteikért. Érezzék, hogy rajtuk áll, kik és mik, milyen minőségű emberek lesznek a jövőben. Ha túl tudnak jutni önző önmagukon, akkor rátértek a valódi evolúció útjára.

- A vallás és a tudomány összebékíthető valaha az evolúció kérdésében?

- Az élőlények az egysejtűtől az emberig tartó evolúciója mára szilárdan bizonyított tan, amelyet az egyház és a tudomány legjobbjai egyaránt elfogadnak. Attól, hogy valaki nem hiszi el már a bibliai teremtésmesét, még elfogadhatja Isten létezését. Azt persze nem tudjuk, van-e az evolúciónak végállomása. De abban egyetértenek a felvilágosult papok és tudósok, hogy mindannyian valami nagyobb egység részei vagyunk, és folyamatosan a komplexitás felé tartunk. Egykor az egyház és a tudomány még öszszetartozott, csak később vált szét, hogy két különböző fejlődési irányba haladjon. De ha szemléletet vált az emberiség, miért ne találkozhatnának újra?

- Irigylésre méltó személyiség ön. Hetvenöt évesen tele van jövőbe vetett hittel, és egy izgalmas utópiát vázolt fel az olvasóknak.

- Lehet, hogy ez valóban utópia, de ha nem hiszünk a változtatásban, nem vesszük kezünkbe a kormányt, és meg sem próbálunk tenni valamit, végképp elveszítjük a reményt arra, hogy az evolúció a mi elképzeléseink szerint alakuljon. Mintha egy repülőgépen ülnénk, amelynek a pilótafülkéjéből régen eltűntek már a pilóták, a gép pedig csak szeli a levegőeget. Megvárjuk a katasztrófát?

A fénynél is gyorsabban

Teljesen téves az elképzelésünk a térről, időről, de még a logika fogalmáról is - ez derül ki a CERN múlt nyári kísérletéből. A piros kapszulát választjuk, és megnézzük, milyen mély a nyúl ürege.
Nagy Gergely |

Tartalom

A média szerepe
Az igazi X-akták
A fénysebesség jelentősége
C, a világ legváltozóbb állandója
Az M87-es galaxis
Az éter, a vákuum, a tér és a közegellenállás
A Cserenkov-sugárzás, neutrínók, és a sötét anyag
Vannak egyáltalán mértékegységeink?
A kvantum-nonlokalitás és párkeltés
A szuperlumináris kommunikáció problémaköre
A Bell-inekvalitás korlátai és a telepátia
Retro-kauzalitás és az ok-okozati viszony megdőlése
A megbomlott téridő
A tudományos világ megosztottsága
A legfontosabb források, linkek
Zárszó

http://www.idokep.hu/?oldal=hirek&id=518

Valószínű, hogy egy szimulált Univerzumban élünk

Forrás: http://www.origo.hu/tudomany [origo]2009. 08. 12.

Miért tűnik úgy, mintha a Világegyetem számos különböző tulajdonsága éppen úgy lenne beállítva, hogy különösen alkalmas legyen az élet és az értelem számára? Egy radikális új elmélet szerint azért, mert Világegyetemünk csak egyike az univerzumok végtelen, egymástól különböző sokaságának. Ennek alapján csak véletlenül életbarát - szerencsénk volt, és megnyertük a kozmikus főnyereményt. Az is lehetséges azonban, hogy egy szimuláció részei vagyunk, mivel valószínűleg több a mesterséges univerzum, mint az igazi. Észbontó elméletekről tartott előadást Paul Davies Budapesten.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen rendezett Astronomy and Civilization című konferencián Paul Davies, a világszerte ismert fizikus-ismeretterjesztő is tartott előadást, "Miért éppen ideális az életnek a Világegyetem? címmel. Ez Davies legújabb könyve, A megbundázott Világegyetem (Akkord Kiadó) tárgya, amelyben az egyik alapkérdés: miért tűnik úgy, hogy "valaki" szándékosan olyan szűk paraméterek közé kalibrálta a Világegyetem fizikai törvényeit és állandóit, hogy végbemehetett az élet kialakulásához szükséges anyagfejlődés?

Erre az egyébként sokat vitatott elgondolásra (antropikus elv) az egyik legújabb válasz a multiverzum-elmélet, mely szerint Világegyetemünk csak egyike az univerzumok végtelen, egymástól különböző sokaságának.

A multiverzum-elméletnek azonban bizarr következményei vannak: például saját magunk azonos, végtelen számú másolatának létezése és a Mátrixban szereplőhöz hasonló, szimulált univerzumok. Ráadásul az elmélet sok mindent nem magyaráz meg. Davies úgy gondolja, hogy a létezés problémájára léteznie kell egy megnyugtatóbb megoldásnak: az általunk ma elvégzett megfigyelések hozzájárulhatnak a távoli múlt valóságának alakításához. Ha ez igaz, akkor az élet és végső soron a tudatosság nem a természet véletlen melléktermékei, hanem az Univerzum evolúciójának főszereplői.

A multiverzum-elméletről

(Részlet A megbundázott Világegyetem című könyvből [ford.: Both Előd, szerk.: Simon Tamás], a Kiadó engedélyével.)

A természettudósok kisebbségben lévő, de egyre gyarapodó tábora jelenleg a multiverzum-elmélet egyik vagy másik változatát támogatja. A modern kozmológiai modellek határozottan arra utalnak, hogy a kozmikus tartományok sokasága létezik (például buborék-univerzumok, zseb-univerzumok, változatos kozmikus régiók) mint a világ természetes és általános jellemzője, s ennek értelmében a mi Világegyetemünket létrehozó Ősrobbanás csak egyike annak a sok (valószínűleg végtelenül sok) hasonló eseménynek, amelyek "univerzumok" sokaságát teremtik meg.

A multiverzum-elmélet erénye, hogy természetes és egyszerű magyarázatot kínál arra, miért ilyen titokzatosan alkalmas a Világegyetem az élet számára: hiszen a megfigyelők csak azokban az univerzumokban jönnek létre, ahol ... a feltételek véletlenül "éppen megfelelőek". Az élettel szemben ellenséges univerzumok túlnyomó többségben vannak ugyan, de definíció szerint sterilek, így megfigyeletlenek maradnak. A multiverzum-elmélet hátránya, hogy az önálló létezők óriási számát tételezi fel, amelyek legtöbbje azonban soha, még elvben sem figyelhető meg. Ez a tékozló bőség sokakat meghökkent, és azt az életbarátság extravagáns magyarázatának tartják. Emellett az elméletet roppant nehéz ellenőrizni. A megfigyelőket egyszerűen a szelekció közvetítőinek tartják, ezért megmagyarázatlan marad az Univerzum rejtélyes felfoghatósága (legalábbis az emberi elme számára). A multiverzum-elmélet nem adja a létezés teljes körű leírását, mert ennek működéséhez még sok felderítetlen és nagyon "megfelelő" fizikai összefüggésre van szükség.
...
Az összes multiverzum-elmélet további hátránya, hogy arra a következtetésre jutnak: létezniük kell hamis univerzumoknak, amelyek (számosságukat tekintve legalábbis) mennyiségileg felülmúlják a valóságosakat. Mindez ahhoz a bizarr konklúzióhoz vezet, hogy a megfigyelt Világegyetem valószínűleg hamis, ezért a fizika egyáltalán nem vehető komolyan.

Egyszer az információcsomag is élőlény lehet

A budapesti előadás után Paul Davies kérdésre válaszolva elmondta: megközelítése csak a földihez hasonló, általunk ismert életre vonatkozik. "Elméleti közelítésben szén- és vízalapú életet tekintjük, és azt vizsgáljuk, hogy ehhez hasonló, a kémiai mechanizmusok alapján működő élet lehetőségének kedvez-e a Világegyetem. Elméletileg lehetnek egyéb környezetek és folyamatok is az élet számára, ami nem a hagyományos kémián alapul, de ezek háttere és lehetősége egyelőre teljesen bizonytalan" - mondta, hozzátéve: elképzelhetőnek tartja, hogy idővel önmaguk kontrollálására képes információcsomagokat is élőlényeknek fogunk tekinteni.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

Az előadás után Paul Davies az [origo]-nak elmondta: a multiverzum-elmélet több, mint egy hipotetikus modell. Az elgondolás szerinte összeegyeztethető mai tudásunkkal, a közeljövőben pedig komoly előrelépés is lehet a témakörben, és az elgondolást támogató megfigyelések is születhetnek.

[origo]: Mit gondol, a sok lehetséges világegyetem között kevés olyan lehet, mint a miénk, amely az általunk ismert élethez ideális?
Paul Davies: Nem, szerintem sok olyan világegyetem van, mint a miénk. Durva statisztikai közelítés alapján azt mondhatjuk, hogy nagyszámú hasonló világegyetem lehet, bennük szintén kémiai alapú élettel. Azt is mondhatjuk, hogy a miénkhez hasonló univerzumok és benne a szénen alapuló életformák általánosak a multiverzum-rendszerben.

Elképzelhető-e, hogy kölcsönhatásba lépnek egymással az eltérő világegyetemek a multiverzum-modellben?
Elméletileg van erre lehetőség. Bár az egyes világegyetemeket kissé eltérő fizikai törvények jellemzik, sok hasonlóság lehet közöttük, ami kölcsönhatásokat is eredményezhet. Két ilyen világegyetem ütközésekor fellépő folyamatok elméletileg akár észlelhetők is lehetnek.

Biztosak lehetünk-e valamikor, hogy igaz a multiverzum-elmélet?
A bizonyosság a természettudományban másként értelmezhető, mint a hétköznapi életben. A multiverzum-elmélet egy új modell, egy új közelítése a minket körülvevő világnak. Számos megfigyelési bizonyítékot szerezhetünk rá a jövőben - de a bizonyosság tudományfilozófiai kérdés. Inkább úgy fogalmaznék, hogy működő modelljeink lehetnek, és szerencsés esetben a multiverzum is egy ilyen lesz.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

Ön az előadásában a kémiai alapú élethez szükséges körülményeket vizsgálta. Mit gondol a kizárólag információ alapú életről?
Az információ az egyik leginkább alapvető tényező az élet definíciója szempontjából. Elképzelhetőnek tartom, hogy önmaguk kontrollálására képes információcsomagokat is élőlényeknek fogunk tekinteni idővel. Ma azonban ezen a területen még sok a megválaszolatlan kérdés. Az ilyen, kizárólag információ alapú élet lehetőségével foglalkozom a Q-Life nevű modell keretében. Eszerint elképzelhető, hogy a kvantumok szintjén is létezik olyan információkódolás, ahol a különböző kvantumállapotok "átöröklődhetnek" - ezekben olyan információk is tárolhatók, amit az általunk ismert élet esetében a DNS tartalmaz.

* * *

Paul Davies nemzetközileg elismert fizikus és kozmológus, az Arizonai Állami Egyetem Beyond nevű kutatóintézetének igazgatója. Fő kutatási területe a természettudomány alapvető fogalmainak vizsgálata. Több mint 200 szakcikk és 27 könyv szerzője, amelyek a fekete lyukaktól a marsbéli életig számos különböző témát ölelnek fel. Legismertebb népszerűsítő könyvei: Isten gondolatai (The Mind of God), About Time, Az ötödik csoda (The Fifth Miracle), Hogyan építsünk időgépet? (How to Build a Time Machine?). Munkássága elismeréseképpen megkapta a Royal Society Faraday-díját (2002) és a Templeton-díjat (1995). Tiszteletére az 1992OG kisbolygó a "Pauldavies" nevet viseli.

Kategória: kedvenc cikkeim | Hozzáadta:: tegelysajto (2012-06-19)
Megtekintések száma: 579 | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 0
Név *:
Email *:
Kód *:
Keresés
Barátaink:
  • Honlap létrehozása
  • Ingyenes online játékok
  • Online Munkaasztal
  • Oktató videók
  • uCoz Rajongók Oldala
  • Copyright MyCorp © 2024
    Ingyenes webtárhely uCoz