Péntek, 2018-12-14
Amatőrcsillagász honlapomja
Honlap-menü
A fejezet kategóriái
Cikkeim [1]
kedvenc cikkeim [24]
csillagászati hírek [3]
CERN-nel kapcsolatos cikkek [17]
Az OPERA kutatásokkal kapcsolatos cikkek [9]
A fénysebességen túli kutatásokkal foglalkozó cikkek [5]
Az idő dimenzió. [2]
Körkérdésünk
Értékeld honlapomat
Összes válasz: 7
Statisztika

Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0
Belépés
Főoldal » Cikkek » CERN-nel kapcsolatos cikkek

Veszélyes a CERN ?
Veszélyes a CERN ? Nyomtatás
Írta: Vajdaság MA / MTI   
2008. június 27.

Veszélyes a CERN ?

Nem veszélyezteti bolygónkat az Európai Részecskefizikai Kutatóközpont (CERN) hamarosan üzembe helyezendő szupergyorsítója, az úgynevezett nagy hadronütköztető (LHC/ Large Hadron Collider) - hangsúlyozzák jelentésükben a CERN vezető kutatói.

A jelentés azokra a félelmekre igyekezett választ adni, amelyek szerint az új szupergyorsító oly nagy kapacitású, hogy működtetése előre nem látható következményekkel járhat. A létesítményt bírálók szerint mindenekelőtt a hadronütköztetőben képződő mini fekete lyukak a Föld puszta létét is veszélyeztethetik. A jelentés szerint azonban nincs ilyen veszély - olvasható a BBC honlapján.

Az LHC jelenleg a világ legnagyobb gyorsítója, amely Genf mellett egy 27 kilométeres alagútban üzemel majd. A berendezésben hét terraelektronvoltra, azaz hétszer tíz a tizenkettediken elektronvolt energiára felgyorsított protonokat ütköztetnek majd egymással. A kutatók olyan alapvető kérdésekre keresik a választ, mint hogy a világ keletkezésekor az első milliomod másodperc előtti időben létező anyagnak milyen volt sűrűsége, hőmérséklete, s egyéb tulajdonságai. Az LHC keretében egyébként hat "detektor" követi nyomon és elemzi az ütközések során felszabaduló részecskéket. A fizikusok többsége szerint az LHC által előidézett kataklizma a science fiction birodalmába tartozik. Ugyanakkor bizonyos aggodalmat kelt, hogy a hadronütköztető mini feketelyukakat "állít elő", amelyek olyannyira "felduzzadhatnak", hogy elnyelhetik bolygónkat.

A bírálók hipotetikus részecskék, úgynevezett strangeletek képződése miatt aggodalmukat fejezték ki. Véleményük szerint ezek a hadronütköztetőben képződő részecskék olyan folyamatot indíthatnak be, amelynek a következtében a közönséges atomok magja tömegesen valamilyen ismeretlen anyaggá változik. E folyamat következtében bolygónk forró és holt masszává alakul át.

A jelentés szerint, amelyet a CERN vezető elméleti szakemberei állítottak össze, az elmúlt évmilliárdok során a Földön maga a természet generált oly sok részecskeütközést, amelyre az LHC csupán egymillió kísérlet során képes képezni. Ennek ellenére bolygónk mégis létezik. "Nincs alapja azoknak az aggodalmaknak, amelyek az LHC-ben esetleg képződő új részecskék, vagy anyag következményeivel kapcsolatosak" - emeli ki a dokumentum.

Az új jelentés annak az elemzésnek a frissített változata, amelyet 2003-ban független szakemberek végeztek. A legújabb dokumentum szerzői, beleértve John Ellis elméleti fizikust, megerősítik, hogy a hadronütköztetőben képződhetnek feketelyukak. A szakértők szerint azonban ha a mikroszkopikus fekete lyukak a protonok belsejében a kvarkok és gluonok ütközése következtében egyenként képződnek, feltehetőleg képesek lesznek az eredeti részecskékké vissza is változni.

A jelentés szerint amennyiben képződnének is mikroszkopikus fekete lyukak, élettartamuk igen rövid lesz. Ami a feltételezett részecskét, a strangeletet illeti, a jelentés szerint ezeknek a keletkezése az LHC-ben még kevésbé valószínű, mint a New Yorkban 2000 óta üzemelő relativisztikus nehézion-ütköztetőben (RHIC). (A korábbi csörtéket a részecskegyorsítók biztonsága kapcsán a New York-i létesítmény üzembe helyezése miatt vívták).

A tudományos világ konszenzusa a CERN elméleti fizikusai javára billenti a mérleg nyelvét, ám 2003-ban Adrian Kent, a Cambridge-i Egyetem elméleti fizikusa írt egy tanulmányt, amelyben arra mutatott rá, hogy a tudósok nem vették kellőképp figyelembe a "gyilkos strangeletek" kockázatával kapcsolatos katasztrófa-forgatókönyvet.

A CERN szupergyorsítóját eredetileg 2007. november 26-án kellett volna üzembe helyezni, ám az indítást több alkalommal is elhalasztották. Jelenleg valamikor a nyárra tervezik a startot. Az első esetben a halasztás oka a 2007 márciusában bekövetkezett baleset volt, amely az LHC négypólusú mágnesének feszültség alatti tesztelése közben következett be: az alagútban, az LHC egyik legfontosabb detektora közelében felrobbant a mágnes, a létesítményt ki kellett üríteni.

Idén márciusban hét felperes beadvánnyal fordult az Egyesült Államok hawaii körzeti bíróságához, azt követelve, hogy függesszék fel a szupergyorsító indítását. A felperesek egyike annak idején biztonsági aggodalmak ürügyén hasonló végzést szeretett volna meghozatni az RHIC ellen is.

Kategória: CERN-nel kapcsolatos cikkek | Hozzáadta:: tegelysajto (2012-06-19)
Megtekintések száma: 122 | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 0
Név *:
Email *:
Kód *:
Kosár
A kosarad üres
Keresés
Barátaink:
  • Honlap létrehozása
  • Ingyenes online játékok
  • Online Munkaasztal
  • Oktató videók
  • uCoz Rajongók Oldala
  • Copyright MyCorp © 2018
    Ingyenes webtárhely uCoz