
Nem
veszélyezteti bolygónkat az Európai Részecskefizikai Kutatóközpont
(CERN) hamarosan üzembe helyezendő szupergyorsítója, az úgynevezett nagy
hadronütköztető (LHC/ Large Hadron Collider) - hangsúlyozzák jelentésükben a CERN vezető kutatói.
A jelentés azokra a félelmekre igyekezett választ
adni, amelyek szerint az új szupergyorsító oly nagy kapacitású, hogy
működtetése előre nem látható következményekkel járhat. A létesítményt
bírálók szerint mindenekelőtt a hadronütköztetőben képződő mini fekete
lyukak a Föld puszta létét is veszélyeztethetik. A jelentés szerint
azonban nincs ilyen veszély - olvasható a BBC honlapján. Az LHC jelenleg
a világ legnagyobb gyorsítója, amely Genf mellett egy 27 kilométeres
alagútban üzemel majd. A berendezésben hét terraelektronvoltra, azaz
hétszer tíz a tizenkettediken elektronvolt energiára felgyorsított
protonokat ütköztetnek majd egymással. A kutatók olyan alapvető
kérdésekre keresik a választ, mint hogy a világ keletkezésekor az első
milliomod másodperc előtti időben létező anyagnak milyen volt sűrűsége,
hőmérséklete, s egyéb tulajdonságai. Az LHC keretében
egyébként hat "detektor" követi nyomon és elemzi az ütközések során
felszabaduló részecskéket. A fizikusok többsége szerint az LHC által
előidézett kataklizma a science fiction birodalmába tartozik.
Ugyanakkor bizonyos aggodalmat kelt, hogy a hadronütköztető mini
feketelyukakat "állít elő", amelyek olyannyira "felduzzadhatnak", hogy
elnyelhetik bolygónkat. A bírálók hipotetikus
részecskék, úgynevezett strangeletek képződése miatt aggodalmukat
fejezték ki. Véleményük szerint ezek a hadronütköztetőben képződő
részecskék olyan folyamatot indíthatnak be, amelynek a következtében a
közönséges atomok magja tömegesen valamilyen ismeretlen anyaggá
változik. E folyamat következtében bolygónk forró és holt masszává
alakul át. A jelentés szerint, amelyet a CERN vezető
elméleti szakemberei állítottak össze, az elmúlt évmilliárdok során a
Földön maga a természet generált oly sok részecskeütközést, amelyre az LHC csupán egymillió kísérlet során képes képezni. Ennek ellenére bolygónk mégis létezik. "Nincs alapja azoknak az aggodalmaknak, amelyek az LHC-ben esetleg képződő új részecskék, vagy anyag következményeivel kapcsolatosak" - emeli ki a dokumentum. Az
új jelentés annak az elemzésnek a frissített változata, amelyet
2003-ban független szakemberek végeztek. A legújabb dokumentum szerzői,
beleértve John Ellis elméleti fizikust, megerősítik, hogy a
hadronütköztetőben képződhetnek feketelyukak. A szakértők szerint
azonban ha a mikroszkopikus fekete lyukak a protonok belsejében a
kvarkok és gluonok ütközése következtében egyenként képződnek,
feltehetőleg képesek lesznek az eredeti részecskékké vissza is változni. A
jelentés szerint amennyiben képződnének is mikroszkopikus fekete
lyukak, élettartamuk igen rövid lesz. Ami a feltételezett részecskét, a
strangeletet illeti, a jelentés szerint ezeknek a keletkezése az LHC-ben
még kevésbé valószínű, mint a New Yorkban 2000 óta üzemelő
relativisztikus nehézion-ütköztetőben (RHIC). (A korábbi csörtéket a
részecskegyorsítók biztonsága kapcsán a New York-i létesítmény üzembe
helyezése miatt vívták). A tudományos világ konszenzusa a CERN elméleti
fizikusai javára billenti a mérleg nyelvét, ám 2003-ban Adrian Kent, a
Cambridge-i Egyetem elméleti fizikusa írt egy tanulmányt, amelyben arra
mutatott rá, hogy a tudósok nem vették kellőképp figyelembe a "gyilkos
strangeletek" kockázatával kapcsolatos katasztrófa-forgatókönyvet. A CERN szupergyorsítóját
eredetileg 2007. november 26-án kellett volna üzembe helyezni, ám az
indítást több alkalommal is elhalasztották. Jelenleg valamikor a nyárra
tervezik a startot. Az első esetben a halasztás oka a 2007 márciusában
bekövetkezett baleset volt, amely az LHC négypólusú mágnesének feszültség alatti tesztelése közben következett be: az alagútban, az LHC egyik legfontosabb detektora közelében felrobbant a mágnes, a létesítményt ki kellett üríteni. Idén
márciusban hét felperes beadvánnyal fordult az Egyesült Államok hawaii
körzeti bíróságához, azt követelve, hogy függesszék fel a szupergyorsító
indítását. A felperesek egyike annak idején biztonsági aggodalmak
ürügyén hasonló végzést szeretett volna meghozatni az RHIC ellen is. |