Statisztika |
Online összesen: 1 Vendégek: 1 Felhasználók: 0 |
|
Tizennégy havi szünet után péntek este újraindították a világ legnagyobb részecskegyorsítóját
Tizennégy havi szünet után péntek este újraindították a világ
legnagyobb részecskegyorsítóját, a genfi székhelyű Európai Nukleáris
Kutatási Központ (CERN) nagy hadronütköztetőjét (LHC) - közölte a CERN.
"Az első kísérleti protonbelövések 16 óra tájban kezdődtek el" -
mondta el James Gillies, a CERN szóvivője, aki hozzátette, hogy a
részecskék belövése egyelőre csak töredékmásodpercekig tart. "Ha minden
rendben megy péntek éjjel, szombat reggel 7 óra tájban néhány percre
elkezdjük egy protonnyaláb körbevezetését" - mondta a szóvivő.
A nagy hadronütköztető, amely a világ eddigi legkomplexebb berendezése, a
13,7 milliárd évvel ezelőtt, az ősrobbanás után röviddel uralkodó
állapotokat hivatott újraalkotni. Az LHC Genf közelében, a
francia-svájci határon egy 27 kilométeres alagútban található. A
berendezés segítségével protonnyalábokat a fényhez közeli sebességre
gyorsítanak fel, majd ütköztetnek egymással. Ennek során új elemi
részecskék jönnek létre, általában igen rövid élettartammal, amelyek
tanulmányozásával az anyag tulajdonságait és a világegyetem
keletkezésének titkait remélik megfejteni a fizikusok.
Az első protonnyalábokat 2008. szeptember 10-én vezették körbe a
húszéves munkával, 3,9 milliárd eurós (csaknem 1054 milliárd forintos)
költséggel megépült létesítményben. Az első, kisebb incidens az indítás
után 48 órával történt. Az indítás után kilenc nappal később rövidzárlat
keletkezett, s elszivárgott 1 tonnányi a hűtőrendszerben lévő
héliumból, amellyel biztosítják az LHC működéséhez szükséges 1,9
kelvines (mínusz 271 Celsius fokos) hőmérsékletet. A nagy
hadronütköztetőt le kellett állítani.
A helyreállítás 40 millió svájci frankba (7,14 milliárd forintba)
került. Mint kiderült, a protonnyalábok irányítására szolgáló 1200
szupravezető mágnesből 53-at ki kellett cserélni, s körülbelül 200
meghibásodott elektromos csatlakozást megjavítani. A létesítmény
mérnökei most egy olyan megfigyelőrendszert hoztak létre, amely
idejekorán jelez, ha valamilyen meghibásodást észlel a mágnesek közötti
kapcslatokban. Ez lehetővé teszi a mágnesek leállítását még azelőtt,
hogy kár keletkezne bennük.
A kutatók remélik, hogy ezúttal hosszabb ideig sikerül üzemben tartani a
berendezést. December végén-január elején a két protonnyalábot 3,5
teraelektronvolt (TeV) energiával ütköztetik majd.
A szakértők olyan elméleti elemi részecskék, mint a részecskefizika
standard modellje által megjósolt, az elméleti fizika tömegfogalmának
alapjául szolgáló Higgs-bozon vagy Higgs-részecske létezésére is
bizonyítékot keresnek, valamint azt szeretnék megtudni, miből áll a
sötét anyag.
A CERN-t azonban nemcsak az LHC műszaki problémai aggasztják. A
hadronütköztetőt ellenző ConCERNed International nevű civil szervezet
pénteken az ENSZ-hez fordult, beadványában azzal vádolva meg Svájcot,
Franciaországot és Németországot, hogy nem tettek eleget az
állampolgárok biztonságának szavatolására vonatkozó, törvény megszabta
felelősségüknek.
|
Kategória: CERN-nel kapcsolatos cikkek | Hozzáadta:: tegelysajto (2012-06-19)
|
Megtekintések száma: 347
| Helyezés: 0.0/0 |
|
|
|