Helytálló a relativitás-elmélet
A neutrínó is betartja a kozmikus "sebességkorlátozást"
A neutrínó is betartja a kozmikus "sebességkorlátozást", nem képes a
fénynél gyorsabban száguldani, azaz mégis helytálló Albert Einstein
relativitáselmélete.
2012.06.08 16:52MTI
A Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN)
OPERA-kísérletében részt vevő fizikusok tavaly kisebb vihart kavartak
eredményeikkel, amelyek szerint a neutrínó a fény sebességénél
gyorsabban képes haladni. A tudósok a CERN genfi laboratóriumából az
olasz nemzeti atomfizikai intézet L'Aquila melletti Gran Sasso
laboratóriumába küldött neutrínónyalábokat detektálták, és azt találták,
hogy azok 60 nanoszekundummal (1 ns a másodperc egymilliárdod része)
kevesebb idő alatt tették meg a 732 kilométeres távolságot, mintha a
fény sebességével haladtak volna.
Amennyiben méréseik
beigazolódnak, ez megkérdőjelezte volna az Albert Einstein által
1905-ben kidolgozott és a modern fizika és kozmológia alapját jelentő
relativitáselméletét, amely szerint az univerzumban semmi sem haladhat
gyorsabban a fény sebességénél. A tudósok négy különböző
neutrínó-kísérlet (Borexino, ICARUS, LVD és OPERA) keretében
ellenőrizték az eredményeket. Végső soron a fizikusok arra a
következtetésre jutottak, hogy a neutrínók sem képesek meghaladni a fény
sebességét.
A tavaly szeptemberi eredményeket műszaki
meghibásodás okozta. "Ezekre az eredményekre számítottunk, a közvélemény
pedig megismerhette, hogy hogyan működik a tudomány, amely a váratlan
adatokat újból és újból ellenőrzi" - mutatott rá Sergio Bertolucci.
Kiotóban a CERN fizikusai egy másik, az OPERA-kísérlet keretében elért
eredményről is beszámoltak: a detektor a müon-neutrínósugárban a második
tau-netrínót mutatta ki.
Ez nagy előrelépésnek számít a
neutrínóoszcilláció megértése szempontjából. A neutrínónak nincs
elektromos töltése, semlegessége miatt elektromágneses kölcsönhatásban
sem vesz részt. Ez a magyarázata annak, hogy rendkívül "közömbös" az
anyaggal szemben, azaz a kölcsönhatás (ütközési hatás) igen kicsi, így
például egy fényév vastag ólomfalon képes anélkül áthaladni, hogy akár
egyetlen atommal ütközne. Ennek köszönhetően keletkezési helyétől
egyenes vonalban érkezik meg a detektorhoz, megőrizve az információkat
keletkezése körülményeiről (impulzus, energia, a keletkezési helyhez
mutató irány).
Három típusa ismert - az elektron-neutrínó, a
müon-neutrínó és a tau-neutrínó, az elnevezések onnan erednek, hogy a
fizika standard modellje szerint mindegyik kapcsolatba hozható egy
másik, negatív töltéssel rendelkező elemi részecskével - az elektronnal,
a müonnal, illetve a taúval. A neutrínóoszcilláció egy
kvantummechanikai jelenség, mely során a neutrínó három válfaja
(elektron, müon, tau) átalakul egymásba.
| 
