Madárlátta bagett miatt melegedett az LHC egyik szektora
2009. november 6., péntek 14:00
Egy madár beleejtett egy kenyérdarabkát
a világ legnagyobb részecskegyorsítója, az LHC egyik felszíni elemébe,
aminek következtében melegedni kezdett a szerkezet egyik szektora. A
szakemberek szerint ilyen malőrök bármikor előfordulhatnak, tudják
kezelni a helyzetet.
A Register
című techportálnak szerdán jelezték olvasói, hogy kezd melegedni az LHC
81-es szektora. Az európai részecskefizikai kutatóintézet, a CERN
svájci-francia határon levő részecskegyorsítójának ugyanis több
jellemzőjét lehet követni a neten, többek között azt, hogy mennyi a gyorsító 27 kilométer kerületű gyűrűjét alkotó szupravezető mágnesek hőmérséklete.
Ezeknek a mágneseknek az üzemi hőmérséklete
1,9 kelvin, azaz mínusz 271,2 Celsius-fok, mert ilyen pokoli hideg
szükséges ahhoz, hogy fellépjen a szupravezetés (az a fizikai jelenség,
amikor az elektromos ellenállás szinte nullára csökken). Márpedig csak
szupravezető mágnesekkel lehet fénysebesség közeli sebességű protonokat
az alagút körpályájára kényszeríteni, és e protonokat ütköztetve
megtalálni a Higgs-bozon nevű részecskét, ami nagyon hiányzik a kvantumfizika jelenlegi modelljeiből.
Az üzemzavart az LHC illetékesei is
megerősítették, a szerkezet egyik koordinátora, Mike Lamont pedig
nyilatkozott is a Registernek. Mint elmondta, az egyébként domborzattól
függően 80-150 méter mélyen a föld alatt levő LHC egyik felszíni elemébe
bekerült egy bagettdarabka, ez okozta a problémát. A végzetes
kenyérmorzsát valószínűleg egy madár ejtette bele a gépezetbe. Az
üzemzavar következtében a 81-es szektor majdnem 8 kelvinig melegedett,
9,6 kelvin felett pedig már bármikor bekövetkezhet az, hogy a mágnes
elveszíti szupravezető képességét.
Szerencsére az ilyen esetekre fel van
készülve az LHC: a gyorsító az utóbbi évben továbbfejlesztett biztonsági
rendszere: ha a rendszer észleli, hogy veszélyesen nő a hőmérséklet, az
LHC-ban száguldó protonnyalábokat egy pillanat alatt egy e célra
előkészített, acéllal és 750 tonnás betonpajzzsal megerősített, hűtött,
hét méter vastag gránittömbbe irányítja – így elkerülhető magának az
LHC-nek a károsodása és fontos alkatrészek felaktiválódása. Erre azonban
most nem volt szükség, mert a gyorsító csak november közepén indul be.
Az LHC 2008. szeptember közepe óta tart
kényszerszünetet, mert elindulását követően alig egyhetes üzem után
kritikus rendszerhiba lépett fel. A több tízmillió eurós kárt okozó hiba
okát azóta elhárították, és sokkal óvatosabban indítják be a
berendezést, mint tavaly. Lamont szerint a mostanihoz hasonló kisebb
üzemzavarok bármikor előfordulhatnak a későbbiekben is, mert roppant
bonyolult és érzékeny berendezésről van szó.
|