Nos hanyat fogtok esni, annyira piszokegyszerű. Míg modern fizikusaink a fénysebesség állandóságát mindenféle, egymáshoz képest különböző sebességgel mozgást végző koordináta renszerekkel és nemlétező inerciarendszerekkel próbálták megdumálni, addig megfeledkeztek arról, hogy a fotonoknak az új vonatkoztatási rendszerbe történő belépésekor megváltozik a tömege, rezgésszáma, kinetikus és elektromágneses energiája. És bizony, ha modern fizikusaink toppon lettek volna, mint ahogy soha, akkor eszükbe juthatott volna az, hogy a fotonokat valamilyen hatásnak kell érni, és bizony hatás kölcsönhatás nélkül nem létezik. Nos itt következik a pofonegyszerű oka annak, hogy minden vonatkoztatási rendszerben a fény sebessége miért marad állandó. Vegyük az egyik legegyszerűbb példáját annak, hogy mi miatt marad a fény sebessége minden vonatkoztatási rendszerben ugyanakkora! A prizmával ki tudjuk mutatni, hogy a fényforrás távolodik vagy közeledik a prizmától. Na itt jön a kis nyúl, ugyanis a prizma anyagának és a foton anyagának a kölcsönhatása a ludas abban, hogy a fénysebesség a megfigyelő vonatkoztatási rendszerében is ugyanaz marad, mint a fényforráséban. A fényforrás és a prizma egymástól való távolodása esetén a foton a prizma anyagának tömeget és elektromágneses energiát ad át. Mivel a foton ily módon tömeget vesztett, ezért a távolodó prizma vonatkoztatási rendszerében újra felgyorsul, amikor a prizmával érintkezik, méghozzá arra a sebességre, mellyel a fényforrásból való kilépéskor rendelkezett, azaz a fénysebességre. Mivel a foton elektromágneses energiát is vesztett, így az f = E/h képlet alaján lecsökken az elektromágneses rezgésszáma, melynek következménye az úgynevezett vörös felé való eltolódás. Amikor a fényforrás és a prizma közeledik egymáshoz, akkor viszont a prizma agyaga ad át tömeget és elektromágneses energiát a fotonnak. Mivel a foton tömege megnövekedett, így ahelyett, hogy a foton fényforrásbeli sebessége összeadódna a prizma sebességével, ehelyett a tömegnövekedés miatt a foton lelassul és a prizmából kilépve szintén a fénysebesség lesz a sebessége. Mivel a foton a prizma anyagától plusz elektromágneses energiát kapott, így az f = E/h képlet alapján megnövekszik az elektromágneses rezgésszáma, ami a kék felé való vonaleltolódás okozója. Tehát mindenkor az adott detektáló eszköz anyagának és a foton anyagának a köncsönhatása a fénysebesség állandóságának az okózója.

Az igazság az, hogy ezt a hatást hat évvel ezelőtt az atomfizika oldalamon a 2.7.5. fejezetben már leírtam röviden, de úgy gondoltam, hogy nem ártana egy gyakorlati példával is kifejteni.

Szervusztok Gyerekek! Remélem már ágyban vagytok és onnét scrollozzátok ezt az oldalt. Történt egyszer, hogy a nagyon, nagyon nagy és nemzetközileg is elismert relativitáselmélet szakértő, Lukácsy Béla, a Nil-nihil (bocsi: Tér-idő) című műsor egyik vezetője - mint megannyiszor - ismét meghívta barátját, az ELTE tanszékvezetőjét, Dr. Patkós Andrást, hogy cserverésszenek arról a "világszenzációról", miszerint nagyon okos fizikusoknak sikerült már atomokat 1 méteres távolságra teleportálniuk. Patkós András többek között elmondta, hogy ezzel a módszerrel soha nem fognak tárgyakat, embert vagy akárcsak egy vírust is teleportálni, mivel az atomjaira szétszedett dolgok soha nem tudnának ugyanabban a formában újra összeállni, ugyanis ehhez az atomok mindegyikének meg kellene találnia azokat a társaikat, melyekkel a szétszedés előtt kapcsolódtak. Ehhez csak gratuláni tudok, mivel maximálisan egyetértek vele. Mi a francnak elemi alkotórészeire szétszedni valamit, ha egyben akár a Marsra is el lehet juttatni? Szerintem sincsenek ki négysarokra, akik ilyen hülyeséggel foglalkoznak. Nos ez még nem a mese volt, az csak most következik. Patkós András példaként említette meg, hogy ha bizonyos kristályokat megfelelő frekvenciájú fénnyel világítunk meg, akkor a kristálynak ütköző fotonból egy foton és egy antifoton keletkezik, az egyik előre a másik hátrafelé indul el, és mind a kettőnek kétszer akkora a hullámhossza, mint a megvilágító fényé volt, így ebből is látható, hogy ezek soha nem fognak egymásra találni. Azt márcsak én teszem hozzá, hogy egyetlen másodperc alatt 600000 km távolságra kerülnek egymástól. Na ez volt ám a nagy mese. Először is van egy kérdésem. Mitől antirészecskéje egymásnak két ugyanolyan foton? Az egyiknek van fütyije, a másiknak meg nincs? A csudába is, de hihetetlen. Bár az oldalam címe is az, hogy elég volt a hülyeségből, és nem győzöm a cikkeimben is felhívni állandóan a modern fizika ostoba magyarázataira a figyelmet, ezek a professzorok nem tanulnak semmiből. Nos a következő piszok egyszerű fizikai jelenség játszódik le. Amikor a foton a kristály atomjának ütközik, akkor az atomból kiüt egy fele akkora energiájú és frekvenciájú fotont, mint amekkora energiával és frekvenciával az atomnak ütköző foton rendelkezett. A kiütött foton abba az irányba indul el, amelyik irányba az őt kiütő foton haladt volna tovább, ha nem ütközött volna az atom fotonjával. Mivel a kiütött foton frevenciája fele akkora, mint az őt kiütő fotoné volt, így egyértelmű, hogy kétszer akkora lesz a hullámhossza, mint az őt kiütő fotoné volt. Az ütköző foton az ütközéskor elveszíti energiájának és elektromágneses rezgésszámának a felét, hiszen az energiájának a fele a kiütéshez szükséges munkára fordítódott. Az atomnak történő ütközést követően a foton visszapattan az atomról és abba az irányban folytatja az útját kétszer akkora hullámhosszal, amelyből érkezett. Tehát egész egyszerűen egy foton kiüt az atomból egy másikat, majd visszapattan az atomról. Ez van amióta Max Planck berakatta az észt a modern fizikusokkal a spájzba, oszt azóta sem ugrik be nekik, hogy hol hagyták.

Más, de ide kapcsolódik. A MR1 Kossuth Rádió Tér-idő műsorában Esti Judit műsorvezető segítségével ámította két nagyeszű KFKI-s modern fizikus a dilettáns hallgatóságot. A "korszakalkotó" kutatásuk arról szólt, hogy keresik az antifotont. Esti Judit feltette nekik a nagy tudományos kérdést, hogy miben különbözik egy ilyen foton a rendes fotontól? A két kretén egyike elmagyarázta, hogy a foton balra forog, az antifoton pedig jobbra, de hogy érthetőbb legyen, hozzá tették, hogy úgy kell elképzelni, hogy a fotonnak kis kék zászló van a KEZÉBEN, az antifotonnak pedig kis piros zászló van a KEZÉBEN. Gyerekek! Ha ezt az idióta dumát nem a MR1 tudományos műsorában, hanem egy játszótéren eresztettétek volna el, akkor a homoksütit tuti, hogy a szátokba nyomták volna. Szerintem nektek a bogárgyüjteményetekből márcsak a propelleres dongó hiányzik.

A Föld felszínének egy négyzetméter felületére egy másodperc alatt 1400 Joule fényenergia érkezik, ami azt jelenti, hogy egy négyzetméter felületre egyetlen másodperc alatt 10²¹ - 10²² darab foton érkezik a Napból év milliárdok óta, és még senki nem talált benne antifotont. Pedig a két agyatlan értelmezése alapján találhatott volna, mivel a Nap fényében nagy valószínűséggel ugyanannyi foton áll fejjel felfelé, mint amennyi fejjel lefelé, vagyis a Nap fényében ugyanannyi foton forog szemből nézve jobbra, mint balra, és egyik sem antirészecskéje a másiknak. Ha pedig fejen állva nézzük a fotonok forgását, akkor az a foton, amely az előbb még jobbra forgott már balra fog forogni, mig a balra forgott már jobbra. Jogosan merül fel a kérdés, hogy akkor ez a két idióta az adófizetők pénzén mit is kutat?!