Az amerikai Vanderbilt Egyetem fizikusai úgy vélik, hogy a
részecskegyorsító „melléktermékként” előállíthat egy időgépet is. Az
ütközések során ugyanis keletkezhetnek olyan részecskék, amelyek az
üzeneteket nem csak a jövőnek, hanem a múltnak is továbbíthatják.
Genf közelében, a francia-svájci határ alatt található
a 27 kilométeres alagút, az LHC, ahol a CERN tudósai az elemi
részecskéket
a fényhez közeli sebességre gyorsítják fel és ütköztetik egymással. Az ütközések során új részecskék jönnek létre, általában igen rövid időre.
"Az időutazás mindig is a sci-fi nagyra törő álma volt ", írják Thomas
Weiler és kollégái az arxiv.org honlapon. Ahol a kutatók kiszámításának
új vizsgálatok előtt a tényleges közzététel egy nagyon speciális
folyóirat beszélje meg a kollégákkal a világ minden tájáról. "
Az elméletünk puszta spekuláció", mondja Weiler, de nem sérti a fizika törvényeit. "Az időgép tehát egyfajta mellékterméke a Higgs-bozon vadászatának.
Két moszkvai matematikus, Irina Arefjeva és Igor Volovics évekkel
ezelőtt azt írta: az LHC üzembe helyezésének lesz egy sokak számára
meglepő "mellékhatása":
lehetővé teszi az időutazást. A New
Scientist három éve megjelent cikke szerint a fizikusok egy része
Einstein relativitáselméletéből arra következtetett, hogy az időutazás
lehetséges. Az első, aki ezzel előállt, Einstein munkatársa, Kurt Gödel
volt.
Az időutazásnak azonban az elmélet szerint vannak korlátai: csak
visszafelé, a múltba lehet utazni és csak addig, amikor működésbe lép az
első időgép. A két orosz matematikus szerint éppen erről van szó, az
LHC lesz a világ első időgépe. Arefjeva és Volovics azt állítja:
szubatomi szinten az LHC
olyan erős téridő torzulást tud létrehozni,
hogy a téridő ott teljesen körbezárul, létrehozva az első időhurkot. A
fizikusok szerint a "zárt idővonalak" elvileg lehetővé tehetik a korábbi
időpontok felkeresését.
1988-ban az amerikai Kip Thorne fejtette ki, hogy a téridő különböző
részeit összekötő "féregjáratok" lehetővé teszik az időutazást - ezt az
elképzelést a sci-fi közismertté tette. A moszkvai matematikusok szerint
az LHC nagy energiájú részecskeütköztetései ilyen féregjáratokat
generálnak. Kérdés persze, hogy a szubatomi méretekben esetlegesen
létrejövő
járatok elég nagyok-e ahhoz, hogy emberek utazzanak benne valamilyen időhajóval - írta a
vilagtudomany.hu.
Volovics szerint az LHC megmutatja: valóban létezhetnek-e féregjáratok?
Ugyanakkor a legtöbb tudós - köztük olyanok is, akik egyébként hisznek
az időutazás elvi lehetőségében - teljesen elveti az orosz matematikusok
elméletét. Az általános
vélekedés szerint az időutazás lehetetlen
az ok-okozati összefüggéseket felborító időparadoxon miatt: egy
időutazó például elvileg visszatérhetne a múltba és megölhetné saját
nagyapját, ami azt eredményezné, hogy ő maga meg sem születne.