A nagy hadronütköztető CMS- és ATLAS-kísérletében részt
vevő kutatók jövő szerdán egy közös szemináriumon számolnak az
eredményeikről a CERN-ben. Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet
fizikusai ugyancsak július 4-én beszélnek kutatásaikról Melbourne-ben az
egyik legtekintélyesebb nemzetközi részecskefizikai rendezvényen, az
ICHEP (International Conference on High Energy Physics) konferencián -
olvasható a LiveScience és a PhysOrg tudományos hírportálokon.
A
2008-ban üzembe helyezett nagy hadronütköztető Genf mellett, a
francia-svájci határon 100 méter mélyen, egy 27 kilométer hosszú, 3
méter átmérőjű alagútban működik, ahol a csaknem a fény sebességére
felgyorsított, egymással szemben haladó protonnyalábokat jelenleg 8
teraelektronvolt (1 TeV: ezermilliárd elektronvolt) energiával
ütköztetnek. Az ütközések során új elemi részecskék keletkeznek
általában igen rövid élettartammal, ezek tanulmányozásával a kutatók az
anyag tulajdonságait, illetve a világegyetem 13,7 milliárd évvel
ezelőtti keletkezésének titkait remélik megfejteni.
Tavaly
decemberben jelentette be a CERN, hogy találtak a Higgs-bozon létezésére
utaló jelzéseket, a részecske tömege 124 vagy 125 gigaelektronvolt (1
GeV - 1 milliárd elektronvolt) lehet. Mindazonáltal a fizikusok nem
gyűjtöttek össze statisztikailag szignifikáns adathalmazt, hogy
bejelenthessék az "isteni részecske" felfedezését.
A CERN
honlapja szerint tavaly körülbelül 5,6 inverz femtobarn adathalmazt
gyűjtöttek össze: a gyorsító teljesítményét tükröző mutató 560 billió
proton-proton ütközést jelent. A CMS- és az ATLAS-kísérletekben június
közepéig külön-külön 6 inverzt femtobarn adatot gyűjtöttek össze, a
gyorsító jó úton halad, hogy 2012-ben 1500 billió proton-proton ütközést
érjen el.
A szakértők szerint azonban kevéssé valószínű, hogy az adathalmaz eléri a statisztikailag szignifikáns szintet.
"Valamivel
több adattal rendelkeznek, de az elemzés még folyik" - hangsúlyozta
Renilde Vanden Broeck, a CERN kommunikációs munkatársa.
Hozzátette:
így működik a tudomány. "Nem jelentik be a felfedezést mindaddig, amíg
nem egészen biztosak a Higgs-bozon létezésében. Hiába gyarapodnak az új
adatok, további vizsgálatok szükségesek annak kiderítésére, hogy a
jelenségek valóban a Higgs-bozon létét jelentik, vagy az 'isteni
részecskénél' is egzotikusabb valamit takarnak".
Rolf Heuer,
a CERN főigazgatója szerint a folyamat olyan, mint amikor egy ismerős
arcot fedezünk fel a távolban. "Sokszor közelebb kell mennünk, hogy
megtudjuk: valóban a barátod, rokonod, vagy annak egy alteregója
közeledik feléd" - fogalmazott.
MTI